A fogyásom története

A fogyásom története

A valaha mért legnagyobb súlyom 127 kg volt, valamikor a 2000-es évek közepén. A bal oldali kép 2009-ben készült, én vagyok a kék pólós srác. A jobb oldali kép 2023. nyarán készült rólam.

Természetesen nagyon sok mindent kipróbáltam, de a súlyom jojózott fel és le, míg 2018-ban eljutottam odáig, hogy aktuális lett egy vérnyomás gyógyszer rendszeres szedése. Ezt egyáltalán nem akartam, 43 évesen rálépni az élethosszig tartó gyógyszerszedés útjára. 2019. január elsején újévi fogadalomként 118 kg súllyal életmódváltás mellett döntöttem.

Az első év az útkeresésről szólt. Belevágtam egy relaxációs technika, az autogén tréning megtanulásába, hogy megküzdjek a stresszel – ez volt az első sikerem. Sajnos abban az évben még nem tudtam többet leadni 6 kg-nál. Nagyon akartam, de nem jött össze.

Az következő siker az IF (intermittent fasting azaz időszakos böjtölés) kipróbálásával jött, elhagytam a reggelit az életemből, és jobban éreztem magam, és végre sikerült fogynom is.

Aztán beütött a COVID, teljesen meg voltam rémülve. Mindenhol azt láttam, hogy a kövér emberek sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a normál testsúlyú társaik. És akkor végre ráálltam a régóta porosodó futópadra, és elkezdtem sétálni. Kimenni nem akartam, így bent sétáltam. Először keveset, aztán feltornáztam a napi séta mennyiségét 40 perc fölé. Aztán elkezdtem figyelni a pulzusom, és a futópadon a dőlésszög és a sebesség állítgatásával elértem, hogy a pulzusom 114 és 131 között maradjon.

Ez volt akkor az én hagyományos zsírégető tartományom. Nem is nagyon mélyedtem el még akkor a tudományos hátterében, pláne nem tudtam, hogy ez a pulzustartomány heves viták alanya, számítási módszerek hadából lehet választani az interneten. Életkor függő a számítás, amit akkor használtam. A maximális pulzus meghatározásából indul, ami 220 – életkor. Ennek a számnak a 65-75%-a a zsírégető tartomány. 45 évesen ez nekem pontosan 113,75 és 131,25 közötti pulzust jelentett. És ez is bejött.

Aztán persze egy idő után megáll minden kicsit, szóval akkor kezdtem el kísérletezni. A kenyeret már nagyon régen elhagytam az életemből, de amikor kiderült Eszterről, a feleségemről, hogy gluténérzékeny, az adott ehhez még egy löketet, és a tésztáktól is megszabadultam. Elkezdtem a bevitt kalóriámat mérni, és mindenféle kalória kalkulátorral kalkulálni, hogy mi az a bevitt kalória mennyiség, ami mellett tudok fogyni. Nagyon sokat kísérleteztem, és aztán végül az 1400 kalória körüli értéket találtam megfelelőnek. És addigra már elhagytam a vacsorát is, ezt az 1400 kalóriát egyszerre, ebédidőben eszem meg. A fő forrásom sajnos állati protein…

És itt álljunk meg, mert eljött az a pillanat a fogyásomban, amikor néztem magam a tükörben, és nem ismertem magamra. Álltam, és néztem az új arcom, az új testem, és bár jó érzés volt fogyni, nem tudtam mit kezdeni az új külsőmmel, rosszul éreztem magam. Nem szégyen segítséget kérni, én pszichológushoz fordultam, hogy segítse feldolgozni a változásokat.

Az alvásomra is elkezdtem odafigyelni, szándékosan kijelöltem a 8 órát pihenésre, és a 6 óra alvásról átszoktattam magam a 8 óra alvásra. Persze, könnyű ezt mondani, és még most sem 100%-os, de egyszerűen ha fel is ébredek éjjel, nem nyitom ki a szemem, nem kezdem el az órát nézegetni. Az órám majd úgyis zizeg a csuklómon, amikor fel lehet kelni. Addig meg csukott szemmel kell feküdni. Füldugót is elkezdtem használni, az okosórám szerint 8-10 pontot ad az éjszakai alvásomhoz a használata.

A mozgás nálam nem csak séta vagy futás vagy tekerés. Aktívan gerinctornázom, vagyis inkább már hívhatom jógának is, mert a hagyományos gerinctorna gyakorlatokat felváltották a jóga gyakorlatok, amit minden nap csinálok a napi testedzés után.

Valószínűleg szénhidrát intoleranciám van, de nincs erőm kivizsgáltatni. Folyamatosan próbálkozom a szénhidrátok visszavezetésével az étrendembe. Legutóbbi kísérletem 2023. októberben volt, abban a hónapban, amiben félmaraton lefutására készültem, és több, mint 200 km-t futottam. A hosszútávfutók esetén állítólag elengedhetetlen a szénhidrát, így a futás mellett átváltottam a proteinek felét szénhidrátra – az eredmény 2 hét alatt 5 kg plusz lett. Mivel mindent napi szinten dokumentáltam, így ezt elég könnyű volt észrevenni, és így hónap közepén le is álltam a szénhidrátokkal, hogy október végére visszakapjam a súlyom. Még egyszer mondom, mindezt úgy, hogy abban a hónapban 200 km-t futottam.

Aztán 2023. novemberben kipróbáltam a teljes tejtermék paletta elhagyását: tej, sajt, vaj, joghurt, protein porok – ezeket mind tiltólistára tettem, és elmúlt egy visszatérő izomfájdalmam. És mivel azóta sem eszem tejterméket, nem jött vissza az izomfájdalom. Ki gondolta volna, hogy ez ennyit számít?

A sorozat részei:

Fordítások: