Alagút futás
Ma volt az alagút futás Kőbányán, Budapesten. A mai versenyen be lehetett futni a víztározó „labirintusába”.
A lányaim beszéltek rá erre a versenyre. Nagyon menő volt Annával futnom. Sajnos Eszter lebetegedett, így végül ketten futottunk.
Szerintem elég jól fel is készültem – bár a felkészülési idő csak 8 hét volt. Nem emeltem magasra a lécet, mert minden hónapban futok 15 km-t, amikor Garmin-kitűzőt lehet kapni, így a 14 km nem volt szokatlan.
Az időjárás nagyon „vicces” volt a verseny előtti napokban, de végül jó idő lett – olyannyira, hogy két réteg ruhát is le kellett vennem a verseny alatt.
A verseny előtt úgy gondoltam, hogy bőven jó leszek a 8 perces kilométerekkel – ez az átlagidőm terepen, 15 km-es távon. Viszont ahogy elrajtoltunk, nem tudtam lassan futni. Vitt magával a tömeg, dolgozott bennem az adrenalin, így sokkal gyorsabban futottam végig a távot: 6:56/km lett az átlagom (az átöltözéssel, mindennel együtt).
Ja, és persze ebben a hónapban is járt a 15 km-es kitűző, szóval a 14 km után még a környéken futottam 1 km-t, hogy meglegyen az a kitűző.
Vicces vagyok? Vagy bolond? Mindegy is.
A Strava-link a futásról:
Fordítások:
| Utolsó | Előző |
| Vágj bele! | Szokásos kérdés |