Szokásos kérdés
A Facebook-csoportunkban minden hétfőn felteszek egy kérdést: „Mi történt a múlt héten? Mit terveztek erre a hétre?”
A ma reggeli futásom közben (10 km, volt időm gondolkodni) azon töprengtem, ha 5 évvel ezelőtt tettem volna fel magamnak a szokásos heti kérdést, mit válaszoltam volna rá.
Talán ezt:
„Szokásos mindennapi futópados séta, 42 perc, 120 körüli pulzussal. Kaja csak állati eredetű, szigorúan max. 1400 kalória, egyszeri étkezés (OMAD). A súlyom folyamatosan csökken, hol kisebb, hol nagyobb lépésekben.”
Ma már az otthoni futópadon nem tudok úgy sétálni, hogy elérjem ezt a zónát. Ezt a pulzust már csak futással tudom elérni – ennyit fejlődött azóta a fizikumom. Mintha visszafelé forgott volna az idő. Mondjuk fejben amúgy sem múltam 20 éves (bár egyesek szerint még a 8 is sok, inkább legyen 6).
A viccet félretéve: a változások nem egyik napról a másikra történnek. A kis lépések összeadódnak. Megéri kitartani.