Élet a saját testem fogságában – talán így tudnám megfogalmazni, milyen volt kövérnek lenni. A börtönömön a rács a túlsúlyom volt. Nem engedte, hogy azt tegyem, amit szerettem volna. Úgy mozduljak, ahogy szerettem volna. És ebben a börtönben egész jól lehetett élni. Emberileg boldogan egy szerető családban, de fizikailag csak másodrendűen. A börtönőröm az étvágyam volt. Pont úgy tápláltam magam, hogy megmaradjak a börtönömben, és ne akarjak szabadulni. Jókat ettem, mert mindig is szerettem enni, vagyis mondhatni az evés az egy központi téma nálam.