Nemrég alaposabban utána jártam, hogy mennyi mozgás kell a fogyáshoz: és kiderült, hogy semennyi. Mozogni azért érdemes, hogy egészségesebb legyél. A tartós fogyást és a súlyod megtartását a táplálkozásod hosszú távú átrendezésével érheted el igazán. A mozgás ideig-óráig segít, de aztán megszokja a szervezeted, és már nem fog a mozgással extra kalóriákat égetni, mint ahogyan eleinte tette. Ennek az az oka, hogy szervezetünk egy adaptációs mester, hozzászokik mindenhez. Törekszik arra, hogy energiát spóroljon, így egy idő után már természetes lesz neki, hogy a mozgás az életed része.

Feltételezem, hogy kezdő vagy, és nem tudod eldönteni, hogy hogyan vágj bele a fogyásodba. Szeretnél fogyni is, meg szeretnél szép feszes izmokat is. Hogy kezdj neki? A saját tapasztalatom alapján sajnos egyszerre a kettő nem megy. Gondold át logikusan: az izomépítéshez extra súlyt kellene felszedned, míg a fogyáshoz meg zsírt vesztened. Ezt nagyon nehéz egyszerre csinálni, mert egyszerre kell az étkezéseden drasztikusan változtatni, és még az életmódodba is rengeteg (súlyzós) edzést kell beépítened.

Élet a saját testem fogságában – talán így tudnám megfogalmazni, milyen volt kövérnek lenni. A börtönömön a rács a túlsúlyom volt. Nem engedte, hogy azt tegyem, amit szerettem volna. Úgy mozduljak, ahogy szerettem volna. És ebben a börtönben egész jól lehetett élni. Emberileg boldogan egy szerető családban, de fizikailag csak másodrendűen. A börtönőröm az étvágyam volt. Pont úgy tápláltam magam, hogy megmaradjak a börtönömben, és ne akarjak szabadulni. Jókat ettem, mert mindig is szerettem enni, vagyis mondhatni az evés az egy központi téma nálam.

A tudomány jelenlegi állása szerint a kulcs a fogyáshoz a kalóriadeficit. Pont. Nincsenek mágikus kiskapuk, csodaszerek. Kevesebbet kell enni, mint amennyi energiára a szervezetnek szüksége van. Azért van néhány fontos dolog, amit figyelembe kell venni. Állítólag a fogyókúrák kudarcának az elsődleges oka, hogy az alanyok nem veszik észre az apró eredményeket, ezért idejekorán abbahagyják az életmódváltást. Erre a megoldási javaslat a minden nap reggeli, mosdó használat utáni rendszeres mérlegelés és a testsúly napi szintű feljegyzése.

A kövérségemnek hatása volt az életemre. Már lefogytam, de hatása van a jövőmre is – remélem már csak annyiban, hogy a megnyúlt bőrömben már életem végéig lötyögni fogok. Ez egyébként zavar, hogyne zavarna, de próbálok inkább pozitívan, nehezen megszerzett kitüntetésként gondolni rá. Kövéren mindig én voltam az utolsó, aki felért a hegyre – ha eleve nem fordultam vissza félúton. Kövéren mindig fájt a derekam. Kövéren csak térdmerevítővel tudtam táncolni. Kövéren márciustól decemberig rövidnadrágban jártam.

Lassan vége a februárnak, és még mindig nem kezdtél bele semmibe? Ismerős. Évekig halogattam minden életmódváltást. Vagyis volt amit kipróbáltam, de nem volt türelmem kivárni az eredményeket, és volt, ami bevált, de aztán mégsem építettem bele az életembe. Mitől lehet ez most másként? Nagyon kicsi változtatással kezdj. Például használd ezeket a fokozatokat és találj magadnak indokot, hogy miért csinálod. Építsd be a napi rutinodba, találj nekik helyet és időt: “Van minden nap 5 percem arra, hogy beírjam egy appba az elfogyasztott kalóriáimat és a testsúlyom.

A csokoládé és a fogyókúra sokaknak összeegyezhetetlen fogalmak, pedig nem kell annak lennie. A fogyás a kalória deficitből adódik, ami azt jelenti, hogy életmódszerűen kevesebb kalóriát eszel meg, mint amennyit elhasználsz. És nem egy napra ugrasz bele a kalóriadeficitbe, hanem folyamatosan hetekig-hónapokig-évekig-életed végéig fenntartod. Nyolc napon át ettem meg minden nap legalább egy táblányi étcsokit (75 g és 150 g között), és fenntartottam a kalóriadeficitet. Igazából ennyi csoki volt otthon, és pont meg is untam már a csokievést, úgyhogy ezt nem két hétig próbáltam, mert számomra elképzelhetetlen, hogy életem végéig csokit egyek minden nap.

A valaha mért legnagyobb súlyom 127 kg volt, valamikor a 2000-es évek közepén. A bal oldali kép 2009-ben készült, én vagyok a kék pólós srác. A jobb oldali kép 2023. nyarán készült rólam. Természetesen nagyon sok mindent kipróbáltam, de a súlyom jojózott fel és le, míg 2018-ban eljutottam odáig, hogy aktuális lett egy vérnyomás gyógyszer rendszeres szedése. Ezt egyáltalán nem akartam, 43 évesen rálépni az élethosszig tartó gyógyszerszedés útjára. 2019. január elsején újévi fogadalomként 118 kg súllyal életmódváltás mellett döntöttem.

Sajnos napi kalória számolgatás nélkül nem megy. A kikísérletezett kalóriaszámot és a nagy mennyiségű szénhidrátot kerülve tudom a súlyom tartani. Ha nyaralás miatt “eltévelyedek”, nem aggódom már, mert tudom, hogy amint visszaáll az életem a hétköznapokba, újból felveszem a ritmust, és beállítom megint a súlyom. Kérdezheted, hogy ez fenntartható-e. Nem biztos, hogy mindenki akar erre időt szánni. Naponta mozgok, most éppen a MAF 180-as pulzustartományt tesztelem, és persze naponta számolom a kalóriákat.

Végy egy pulzusmérős órát, egy konditerem bérletet vagy futópadot vagy szobabiciklit, és kezdj el a zsírégető tartományodban lassan mozogni. Először arra koncentrálj, hogy a tested bírja a terhelést, érd el, hogy egy órát tudj lassan mozogni: sétálni vagy tekerni. Ha izomlázad van, akkor túltoltad. Vegyél vissza. Légy türelmes magaddal, ahogyan a kilók sem egy éjszaka alatt jöttek fel, nem is egy éjszaka alatt fognak lemenni. Iktass be gerinctornát a napirendedbe. Nem is gondolnád, mennyire fontos.